2021

Évértékeléssel szerettem volna kezdeni a blogot, hiszen ennek volt a szezonja. Másoktól remek számvetéseket is olvastam, de mire megvolt az ötlet a sajáthoz, inkább az év indításába csúsztunk bele. Jobb is ez így, mert nem szeretek a múltba révedni, inkább a közeljövőben várható munkák foglalkoztatnak. Nem érzem magam akkora szakembernek, hogy elemezzek egy évet a borászat szempontjából nézve. Tapasztalatom szerint nem volt kimagaslóan jó év, sőt. Ezzel tehát elengedtem az évértékelés kérdését és inkább elmondom, mi a tervem 2021-re, illetve általánosságban milyen terveim vannak.

Egyszer azt olvastam: A cselekvés megfertőz és árulásra kényszerít, ha nem irányítja világos gondolat. Na, én nem akarom elárulni az álmaimat, ezért nagyon tudatos, aprólékos terv szerint járok el. Ahhoz, hogy a jelen év feladatai valamilyen keretet kapjanak, mindent a legelején kell kezdenem.

Él bennem egy kép arról milyen bort is szeretek – ez definiálható a saját ízlésemként is – és ezt a bort tervezem elkészíteni, ez az én motivációm. A kép folyamatosan fejlődik, magába integrál tapasztalatot, ismeretet, mindent, ami a jobb borhoz kell. Többféle fajtával és több borvidéken próbálok helytállni, ennek bizonyítékai az elkészült borok.

Ehhez kapcsolódik az első jelent, 2021-et érintő tervem: vannak már kész boraim – szerintem nem is rosszak – most utat kell találni a bort és a borozást kedvelő emberekhez. Szeretném, ha minél több ilyen emberhez jutnának el a boraim. Az idei terv tehát minél több érdeklődőt fogadni, kóstolókat

tartani, illetve megjelenési lehetőségek után nézni.  Aki netán még érdeklődik is a borok világa iránt azzal boldogan megbeszélem, milyen bort szeret(ne), én mit tervezek, illetve mit csináltam eddig, merre érdemes fejlődni. Itt feltétlen el kell mondanom, hogy Magyarországon mindenki ért a borokhoz is! (Emellett a focihoz, politikához, orvosláshoz, és mindenki a legjobb sofőr is egyben.) A bor alkoholtartalma ezt a képeséget legtöbbünkben fel is erősítheti. Ezzel arra célzok, hogy építő beszélgetésekben reménykedem, nem érdekel a 101. sztori a 100 éves borról a hordóban, ami mire megtalálták, már teljesen kocsonya volt. Erről talán nem is kell véleményt mondanom. Az „ittam már jó édeset, sangriába pici Pepsi nagyon klassz és mindegy mit adsz csak ne a savanyút (értsd: szárazat)” típusú embereket kínos udvariassággal tudom fogadni, de nem rájuk számítok. Leszögezem, számtalan sokkal nagyobb rutinnal rendelkező és képzettebb bort készítő ember van, de ha élhetek közhellyel: a jó pap is holtig tanul.

Kistételes borkészítésnél be kell látnunk, hogy szerényebb technológia áll a borász rendelkezésére. Ez nem feltétlen baj, de bizonyos szempontból szigorú korlátok közé szorítja a munkánkat. Nem célom most a borkészítés technológiai kérdéseivel foglalkozni, főként azért, mert nagyon vonzódom a hagyományosabb borkészítési eljárásokhoz, ahol kiemelt fontosságú az alapanyag minősége. Célirányosan a megálmodott borhoz termeljük a szőlőt, ebben akarunk még jobbá válni. Idén az ültetvények kondíciójának megőrzése és javítása a cél, valamint új ültetvénytelepítések megkezdése. Ez talán a legfontosabb feladat, záloga a jövőnek: 2021-től függetlenül nálunk már a szőlőtőkén elkezdődik a borkészítés.

Egy szó, mint száz, várom a boraimra kíváncsi, borhoz értő, vagy érdeklődő vendégeket, akikkel egy kellemes beszélgetés mellett megkóstolhatjuk a palackok tartalmát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to top